Lelkipásztoraink

Balázs Zoltán

Esztergomban születtem, Táton nőttem fel, református családban. Ide jártam hittanórákra, szüleim pedig elvittek istentiszteletekre is. Ahogy nőttem fel, lassan azon kaptam magam, hogy már nem visznek, már nem kényszerből megyek, hanem én is szeretnék menni, azt éreztem, hogy jó a templomban lenni: amiről ott szó van, az személyesen nekem szól.

Érettségihez közeledve fogalmazódott meg bennem a gondolat, és egyre inkább vált elhívássá, hogy lelkipásztor legyek, csak a lelkész szakra adtam be a jelentkezésemet. Érettségi után Budapesten a Károli Egyetem teológia-lelkész szakán tanulhattam. Gyakorlati évemet Németországban tölthettem, az ottani magyarok segédlelkészeként. Ezután Dorogra kerültem, egy évig segédlelkésze, azóta pedig a gyülekezet megválasztott lelkipásztora vagyok. 2025-ben kötöttem házasságot feleségemmel, akivel közösen végezzük a szolgálatokat.

A teológia és a lelkészi éveim alatt többször éltem meg a magam kicsinységét, gyengeségét, és ugyanilyen sokszor az Isten nagyságát, kegyelmének gazdagságát: azt, ahogyan Ő a mi kudarcainkat is fel tudja használni és jóra tudja azokat fordítani. "Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz." (2Kor 12,9)

Balázs-Szűcs Anna Fruzsina

Budapesten születtem háromgyermekes református család második gyermekeként. A Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskolában tanultam, ahonnan érettségit követően elkezdtem a Károli Hittudományi karán teológus-lelkész szakirányon tanulni. Isten elhívását gimnázium elején hallottam meg, de idő kellett ahhoz, hogy 12. év végén csak egy egyetemre adjam a jelentkezésemet. Hálás vagyok azért az időért, ahogyan Isten a gimnáziumi éveim alatt megerősítette az Ő elhívását.

Egyetem elvégzését követően 2021-23-ig voltam gyakornok, majd segédlelkész a Budapest Józsefvárosi Református Gyülekezetben. Segédlelkészi éveimet követően Érd-Parkvárosban voltam beosztott lelkész, majdnem két évig. 2025 nyarán volt az esküvőnk, innentől kezdve vagyok férjem mellett, Dorogon lelkész.

Szolgálatom középpontjában főleg a fiatalok állnak. Nagyon szeretek velük beszélgetni, szeretem a gondolkodásukat, a nyitottságukat, és azt, ahogyan őszintén tudnak kérdezni.

Szeretek olvasni, kirándulni és különböző országokat, városokat megismerni, mert ilyenkor újra és újra rácsodálkozom arra, hogy milyen szép és változatos a teremtett világ, amit Isten alkotott.